A keszthelyi Festetics kastély hosszú évtizedeken át épült, és mindegyik Festetics örökös egy kicsit más stílusban folytatta az átalakításokat. Talán éppen ennek köszönhető, hogy végül Európa egyik legszebb kastélyával büszkélkedhet a város.
A kastély története a XVIII. század elejére nyúlik vissza. Ekkora már vége volt a török hódoltságnak, így Keszthely végvári funkciója megszűnt. A védműveket lerombolták, a városon pedig több örökös is osztozott.
Tolnai Festetics Kristóf nagybirtokos 1739-1741 között felvásárolta a gersei Pethő örökség részeit, így hamarosan ő lett Keszthely egyedüli ura. Mária Terézia 1741-ben aranysarkantyús lovaggá is ütötte, így erősítve meg a Festeticseket e jelentős birtokban.
A kastélyépítkezés első szakasza
Kristóf 1745-ben kezdte el a barokk stílusú kastély megépíttetését a volt Pethő-birtokok romossá vált várkastélya helyén. Az új kastély a Fő utca-Soproni utca vonalában, azzal egy szinten épült. Ekkor készült el a kastély középső, keleti szárnya.
Hofstädter Kristóf tervei szerint kezdődött el 1769-1770-ben az a nagy átalakítás, amelyet már Festetics Kristóf fia, III. Pál irányított. A homlokzatot változatlanul hagyták, a szárnyakat viszont a mai hosszúságukra növelték. A fennmaradt tervek szerint két, emeletes részt is toldottak hozzájuk derékszögben. Ez azonban máig tisztázatlan kérdés, hiszen a későbbi tervrajzok alapján az északi szárny elvileg ekkor még nem készülhetett el.
Átalakítások a századforduló idején
Pál fia, Festetics (I.) György 1792-ben látott neki a további munkálatoknak. György szakítva az arisztokrácia világával, ekkor vonult vissza a keszthelyi Festetics birtokra. Rantz János György uradalmi építész terveit követte, és az 1799-es tervrajzok szerint ekkor építtette fel az északi szárnyat.
A nagykönyvtár 1799-1801 között épült a kastélyhoz, a déli szárny U alakja balra folytatódott. Festetics György fontosnak tartotta, hogy helyi mesterembereket is foglalkoztasson az építkezésen, így Zitterbart József kőfaragó, Dobrolán József lakatos, valamint Pittermann József gelencsér csodálatos munkáiban is gyönyörködhetnek a látogatók.
Festetics György kastélya végül korának egyik legszebb épülete lett. Még az uralkodóház tagjai is többször ellátogattak ide.
Jelentős átépítések a XIX. században
A következő jelentős átépítésre több évtizedet kellett várni. 1883-1887 között Festetics (II.) Tasziló több építésszel is együtt dolgozott: Viktor Rumpelmayer, majd Haas Gusztáv és Paschldsch Miksa bécsi építészek irányították az átalakításokat.
Tasziló meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat, lebontatta, majd elkészítette az új északi szárnyat és tornyot is építtetett. Tasziló a kastélyépületen neobarokk és neorokokó stílusú átalakításokat végeztetett.
A kastély főhomlokzata elvesztette korábbi U-alakú szimmetriáját – cour d’honneur elrendezését -, viszont az épület mérete megkétszereződött. Az egész épületet új manzárdtetővel fedték le.
Tasziló bevezette a központi fűtést, és vízvezetékkel látta el a kastélyt. A 101 helyiségből álló épület homlokzatait, tereit, lépcsőházait átalakíttatta. Az épületen körbefutó tetőpárkánynak köszönhetően a kastély képe egységes lett, az épületre pedig felkerült a Festetics címer.
A látogatók ma már ebben a végleges formájában tekinthetik meg hazánk leglátogatottabb kastélyát.
A II. Világháború következményei
A második világháború szerencsére nem okozott komoly pusztítást a városban. Bár a Festetics kastélyt kifosztották, és berendezésének nagyrésze szétszóródott, az épület, illetve bútorzatának egy része épen maradt.
Különleges azonban, hogy a könyvtár is megmenekült. Ez tulajdonképpen a Keszthelyt megszálló orosz katonák parancsnokának volt köszönhető. Mivel a parancsnok civilben bölcsész volt, védelmébe vette a páratlan értékű gyűjteményt. A kastély legértékesebb festményeit, szobrait és bútorait is elhelyezte a könyvtárban és a szomszédos termekben, majd befalaztatta a bejáratokat. A könyvtár állományából később az értékesebb példányokat Budapestre szállították és beolvasztották az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe.
Kisebb berendezési és dísztárgyak máig tisztázatlan körülmények között a háborús idők zűrzavarában vagy utána kallódtak el a kastélyból. Számos megrongálódott bútort a hévízi fürdőkórházban őriztek, amelyek jelentős része aztán a budapesti Iparművészeti Múzeumba került restaurálásra. Így a kastély bizonyos rokokó és klasszicista bútorai máig az Iparművészeti Múzeumban, raktárban vagy a nagytétényi kastélyban vannak.
Keszthely városa azon dolgozik, hogy mihamarabb visszakerüljön eredeti helyére az összes meglévő Festetics műtárgy és bútorzat. Az átadások 2014 óta folyamatosan zajlanak, de a kastélymúzeum örömmel fogadja a lakosság és a műgyűjtők további segítségét is a ritkaságok felkutatásában.
Új női szalon a Festetics kastélyban
2015-ben adták át a Festetics-kastély rekonstruált női nagy szalonját. A benne található XVI. Lajos stílusú, szövött textil kárpitozású szalongarnitúra 11 darabból áll. Egy francia árverésen bukkantak erre a különlegességre, amelyet frissen restaurált Festetics bútorokkal társítottak a teremben. További ritkaságok is találhatók a szalonban, mint
- egy francia Aubusson technikájú, III. Napóleon stílusú szövött szőnyeg
- aranyozott bronz órák
- kandeláberek és
- tűzbakok.
A Festetics kastély parkja
Rábai Miklós fotója
A keszthelyi kastélypark nemzetközi viszonylatban is párját ritkítja. Bár fénykorában (1887-1945) 42 hektáron terült el, mára csupán 10 hektárt járhatnak be a látogatók.
Széleskörű ismertségét az angolkert és franciakert kombinációjának köszönheti. Míg előbbinél előnyben részesítik a természet uralkodó szerepét, addig a franciakertre a mértani formák kialakítása a jellemző.
A kastélypark, akárcsak a kastély épülete, az évszázadok során számos nagy átalakításon ment keresztül. Utoljára 1885-ben, Tasziló idején.
A kastélypark már csodálatos növénygyűjteményével és elrendezésével is kiemelkedik Európa parkjai közül. Kertépítészeti különlegességei, mint a sövényszínház és a növényekből ültetett napóra, a szökőkutak, szobrok, a hercegnői kamarakert, a kerti tó és kis híd csak tovább emelik fényét.
2015-ben a kastélypark megújult, kerttörténeti hitelességű rekonstrukciót hajtottak rajta végre. A megvalósítás során levéltári kutatást, kertrégészeti szondázó kutatást, valamint geodéziai és részletes növényállapot-felmérést végeztek.
A kastélypark természetvédelmi terület.
Felhasznált irodalom: helikonkastely.hu
